Egér Lemúr

±30 gtesttömeg

9 cmtesthossz (a Föld legkisebb főemlőse)

<350 km²a teljes ismert élőhely mérete

1992a felfedezés éve a Kirindy-erdőben

CRIUCN – súlyosan veszélyeztetett

0példány él belőle állatkertben

Ki is Madame Berthe egérmakija?

Tudományos nevén Microcebus berthae, magyarul Berthe-egérmaki vagy Madame Berthe egérmakija — egy alig 9 centiméteres, éjszaka aktív lemúrfaj Madagaszkár nyugati erdeiből. 1992-ben fedezték fel a Kirindy-erdőben; kezdetben egy másik apró egérmaki-faj újra-előkerülésének hitték, ám génvizsgálatok bizonyították, hogy önálló fajról van szó. Rasoloarison, Goodman és Ganzhorn kutatók 2000-ben írták le tudományosan, és Berthe Rakotosamimanana malgas főemlőskutatóról nevezték el, aki a Groupe d'Étude et de Recherche sur les Primates (GERP) alapító főtitkára volt.

Testhossza mindössze 9–9,5 cm, testtömege pedig évszaktól függően 25–31 gramm körül mozog — ezzel hivatalosan is a Föld legkisebb ma élő főemlőse, kisebb, mint bármelyik majom, emberszabású vagy más lemúrfaj. Farka gyakran hosszabb a testénél, és fontos szerepet játszik az egyensúlyozásban ugrás közben. Háta fahéj- és okkersárga színű, hasa világos krémszínű, nagy szemeit pedig egy keskeny sötét sáv keretezi, amely segíti az éjszakai látást.

Ország: Animalia
Törzs: Chordata
Osztály: Mammalia
Rend: Primates
Alrend: Strepsirrhini
Család: Cheirogaleidae
Nemzetség: Microcebus (20+ ismert egérmaki-faj, mind Madagaszkár szigetén endemikus)
Faj: Microcebus berthae

Madame Berthe egérmakija (Microcebus berthae) egy ágon a vadonban — Madame Berthe egérmakija a vadonban. Kép: Wikimedia Commons

Egyszerűsített, illusztratív térkép — kattintson a jelölőre. A tudományos elterjedési térkép a Források között található.

A világ legkisebb otthona

Madame Berthe egérmakija kizárólag Madagaszkár nyugati partvidékének egy apró szeletén, a Menabe régióban él: a Kirindy (Kirindy/CFPF) erdőben és a szomszédos Ambadira erdőben, Morondava város közelében. A faj teljes ismert elterjedési területe mindössze 140–350 km² közé tehető, a Tsiribihina folyótól északra pedig egyáltalán nem fordul elő.

Élőhelye száraz, lombhullató erdő — ugyanaz a táj, ahol a sehol máshol nem található óriás baobabfák (Adansonia grandidieri) is nőnek. Az éghajlat rendkívül szélsőséges: a hét hónapig tartó száraz évszakban (április–november) havonta csak kb. 10 cm csapadék hullik, míg az esős évszakban (december–március) havi 70 cm is lehet. A hőmérséklet 19 és 31 °C között ingadozik.

Élőhelyén osztozik a nála gyakoribb, kevésbé válogatós szürke egérmakival (Microcebus murinus) — a két rokon faj eltérő táplálkozási stratégiája miatt nem versenyez közvetlenül egymással.

Adansonia grandidieri baobabfák sora Morondava mellett, Madagaszkáron — A Menabe régió jellegzetes tája: óriás baobabok (Adansonia grandidieri) Morondava közelében — ugyanez a száraz erdő ad otthont az egérmakinak is. Kép: Wikimedia Commons

Mit eszik egy 30 grammos főemlős?

Madame Berthe egérmakija mindenevő, de a rokon szürke egérmakinál jóval szűkebb, specializáltabb táplálékkört használ. Étrendjét gyümölcsök, virágnektár, fák gyantája, rovarok és más ízeltlábúak, illetve — ritkábban — apró gerincesek, például gekkók és kaméleonok alkotják.

Gyümölcsök Virágnektár Fagyanta Rovarok, ízeltlábúak Mézharmat (rovarváladék) Apró gerincesek (ritkán)

Terepi jegyzet

Legfontosabb és legszokatlanabb táplálékforrása a „mézharmat” — a levélbogarak (növényevő rovarlárvák) által termelt cukros váladék, amit közvetlenül lenyal a levelekről. Ez az energiadús forrás segíti át a hosszú, hét hónapos száraz évszakon, ugyanakkor különösen kiszolgáltatottá is teszi: ha ez a szűk táplálékforrás megcsappan, a fajnak nincs sok tartaléka.

Élet a sötétben

A faj szigorúan éjszakai (nokturnális): napközben alszik, alkonyatkor ébred, és egyedül indul táplálékot keresni az erdő aljnövényzetében és az alsó lombkoronaszintben. Ügyes mászó és ugró, hosszú farkát egyensúlyozásra használja a lombok között.

Bár egyedül vadászik, társasági életében nem teljesen magányos: levelekből épített fészkekben vagy faodvakban alszik, és az idő nagyjából felében egyedül, másik felében egy vagy több társával közösen. Nincs kimutatható preferenciája rokonok vagy az ellenkező nem felé — a találkozások simogatásba és akár 20 percnél is hosszabb összebújásba, de kergetőzésbe és harapdálásba is torkollhatnak.

Fontos különbség a legtöbb rokon egérmaki-fajhoz képest: nem esik téli álomba (torpor) a hűvös száraz évszakban. Ahelyett, hogy — sok rokonához hasonlóan — „átaludná” az élelemszegény időszakot, aktív marad, és egyszerűen nagyobb területet jár be táplálékért — kockázatosabb, de mozgékonyabb túlélési stratégia.

Szürke egérmaki (Microcebus murinus) éjszaka, nagy szemekkel — A rokon szürke egérmaki (Microcebus murinus) — hasonló méretű nagy szemek segítik az éjszakai tájékozódást. Kép: Wikimedia Commons

Egy lépéssel a kihalás előtt

Az IUCN Vörös Listája 2020 júliusa óta súlyosan veszélyeztetett (Critically Endangered, CR) kategóriába sorolja a fajt — ez egy teljes fokozattal rosszabb, mint a korábbi „veszélyeztetett” (Endangered) besorolás, jelezve, hogy a helyzet mérhetően romlott. A faj emellett a CITES egyezmény I. függelékén is szerepel, ami tiltja a nemzetközi kereskedelmi célú kereskedelmét.

Különösen figyelemre méltó, hogy a faj teljes ismert élőhelye egyetlen, jogilag védett terület (Menabe-Antimena) határain belül van — mégis tovább csökken az állománya. Ez önmagában is jelzi: egy park kijelölése a térképen nem garantálja automatikusan a túlélést.

Aggasztó jel, hogy 2018 óta a kutatók nem tudtak megerősített megfigyelést tenni a faj fő élőhelyén, ami felveti annak lehetőségét, hogy ez a mindössze 2000-ben leírt faj már most is a kihalás szélére sodródhatott — alig három évtizeddel a felfedezése után. A 2000 körüli felmérések a maradék, akkor még kb. 22 000 hektárnyi élőhelyen mintegy 8000 egyedet becsültek — ám az élőhely azóta is tovább zsugorodott, és átfogó, friss állományfelmérés jelenleg nem áll rendelkezésre.

LC

NT

VU

EN

CR

EW

EX

▲ Nem fenyegetett → Sérülékeny → Veszélyeztetett → Súlyosan veszélyeztetett (itt tartunk) → Kihalt a vadonban → Kihalt

Miért fogy az erdő — és vele a faj?

Irtás és felégetéses gazdálkodás

1985 és 2000 között a Menabe erdeinek már több mint fele (52%) eltűnt. Ma is jellemző az illegális felégetéses gazdálkodás — sokszor nem megélhetési, hanem kereskedők által finanszírozott, jövedelmező kukoricatermesztés céljából.

Illegális fakitermelés és faszénégetés

Az értékes keményfákat illegálisan kitermelik, nagy erdőterületeket pedig tűzifa és faszén előállítására vágnak ki.

Élőhely-feldarabolódás

A zsugorodó száraz erdő egyre kisebb, elszigetelt foltokra esik szét, elvágva egymástól a populációkat.

Ellenőrizetlen bozóttüzek

A szándékos vagy véletlen tüzek gyakran terjednek túl az eredeti irtási területen, tovább pusztítva az erdőt.

Klímaváltozás és migráció

A dél-madagaszkári aszályok egyre több telepest kényszerítenek északra, a Menabe erdeibe új földterületet keresve, ami tovább növeli a nyomást.

Rendkívül szűk ökológiai fülke

A parányi elterjedési terület és a mézharmatra épülő, specializált étrend miatt a fajnak jóval kevesebb mozgástere van, mint alkalmazkodóbb rokonainak — minden zavarás jobban megviseli.

Mit tehetnek az állatkertek?

Az akkreditált állatkertek és fajmegőrző központok világszerte fontos szerepet töltenek be a veszélyeztetett fajok védelmében. Koordinált tenyészprogramokkal (pl. Species Survival Plan) genetikai „biztonsági tartalékot” hoznak létre, nem-invazív kutatásokkal bővítik a tudományos ismereteket, szakembereket képeznek, oktatással növelik a társadalmi figyelmet, és pénzügyileg is támogatják a terepi védelmi programokat. Példaként a Duke Lemur Center (USA) 1966 óta több mint 3400 lemúr születését segítette elő saját tenyészprogramjában, és aktívan javítja az állattartási gyakorlatot Madagaszkár 14 hivatalos állatkertjében is, ahol összesen mintegy 645 lemúr, 20 veszélyeztetett fajból, él emberi gondoskodásban.

Fontos, őszinte adalék

Madame Berthe egérmakiját eddig sehol a világon nem sikerült fogságban tartani vagy tenyészteni. Rendkívül speciális étrendje (a nehezen pótolható mézharmat), törékenysége és a vadonban is szűkös állománya miatt az állatkerti tenyésztés ma nem reális megoldás erre a fajra. Ez azt jelenti, hogy a sorsa kizárólag a vadonban dől el. Az állatkertek szerepe itt inkább közvetett: a rokon egérmaki-fajokon — például a jóval elterjedtebb szürke egérmakin — végzett kutatások olyan tudást halmoznak fel a gondozásról és viselkedésről, amely szükség esetén hasznos lehet, miközben az állatkertek finanszírozása, szakértelme és oktató munkája a helyszíni, terepi védelmet erősíti.

A védett erdő az egyetlen esély

Mivel nincs tartalék állomány fogságban, a faj jövője kizárólag a megmaradt, mindössze 150–350 km²-nyi erdőn múlik. A Menabe-Antimena védett terület 2015 óta él jogi védettséggel, ám a gyenge végrehajtás miatt a kihirdetés után is folytatódott az illegális irtás — jól mutatva, hogy a papíron létező védettség önmagában nem elég.

Az erdő megóvása nem csak egyetlen fajnak segít: a Menabe-Antimena otthont ad a sehol máshol nem található óriás baobaboknak, az óriás ugrópatkánynak, a lapos páncélú teknősnek, a fosszának, a csíkos mongúznak, és számos madárfajnak a Tsiribihina folyó Ramsari-egyezmény által védett mangrove-mocsaraiban is. Egyetlen terület hatékony védelme így egyszerre akár tucatnyi endemikus fajt is megmenthet.

A faj teljes világa egyetlen védett terület határain belül van — mégis fogy. A védettség csak akkor ér valamit, ha be is tartatják.

Biztató adat: amikor 2020-tól szervezett őrjáratok („Zöld Brigádok”) kezdték aktívan védeni a területet, az éves erdőirtás mértéke jelentősen visszaesett — bizonyítva, hogy a megfelelően finanszírozott, aktív védelem valóban működik.

6,5%

évi erdőirtás, 2017–2019

1,4%

évi erdőirtás, 2020–2022 — a Zöld Brigádok után

Forrás: Conservation Allies, a Menabe-Antimena védett terület adatai alapján.

Így mentenénk meg

Nincs egyetlen csodamegoldás — de az alábbi lépések együtt reális esélyt adhatnak a fajnak a túlélésre. Kattintson azokra, amelyeket a legfontosabbnak tart!

0 / 6 lépés kiválasztva

Ellenőrizze, mit jegyzett meg!

Öt gyors kérdés az oldalon szereplő tényekről.

Ellenőrzött szakmai források

A fenti információkat az alábbi nemzetközi tudományos és természetvédelmi szervezetek nyilvános anyagai alapján állítottuk össze, és legalább két, egymástól független forrással kereszthivatkozva ellenőriztük.